東欧・ウクライナ・ロシアンポップスの窓

2024年12月...ウクライナに加えポーランド、ルーマニアなど東欧各国の最新チャートから上位から選んだポップス楽曲をその歌詞と共に紹介する東欧ウクライナポップスの窓。縦ノリで淋しげなメロディーから明るく楽しいポップサウンドまで奥の深いウクライナポップスなどを中心に、ジャズ基調でシックなポーランドやダンサブルで格好いいルーマニアのポップス音楽を集めてます...12月っていつも前半と後半に分けて考えます。後半はぐっと寒くなるのでクリスマス、年の瀬を偲ぶとして、いかに前半の間に外でエンジョイできるかを考えます。なんか登山をしたいですね。今行きたいのは最近Yahoo Newsで見た牛奥ノ雁ヶ腹摺山で、山頂で雄大な富士の姿を眺めたいところですが、Yamapの地図見ると登山道でクマ注意とあるのが不安。熊スプレーも結構高値なので、購入できて初めていける感じかなと。。あと首刺し用のナイフの持参も必要かも。頭は骨があって突けないので、押し倒されて馬乗りになられたときに引き付けて、首にナイフを刺すか、巴投げするかみたいですが。自分の致命傷を避けつつ顔や頭を嚙まれたり、爪刺されたりするのを防がないと。と色々考えると面倒で、やはり安全な登山ルートで行きたいな。

タグ:Zseda



Zsédaも随分年齢を感じるようになったけど、調べてみると自分と同世代のようで、
自分も随分歳とったのだと逆に実感しました。今後は特に歳のとり方が重要...

Szilánkos szívektől karcos nyár,
neonba fulladt, fülledt éj.
Virágos holdeső szitál,
zenére pumpál vért a mély.

Talán az élet nem több, csak álom,
gyere és légy az álmomban párom.
Szerelmed tágra zárt szemmel várom.
Ne hagyd, hogy véget érjen!

(*a)Ma hány percet élsz,
ha sebzett szíved átadni félsz?
Hosszú még az álmatlan éj.
Halj megértem kicsit, hogy élj!

(*b)Hány percet élsz,
ha sebzett szíved átadni félsz?
Hosszú még az álmatlan éj.
Halj megértem kicsit, hogy élj!

Mióta eltört a lelkünk már,
üresen állva ásít az ég.
Megállt az óránk a tegnapnál,
pedig a holnap vár ránk még.

Talán az élet nem több, csak álom,
gyere és légy az álmomban párom.
Szerelmed tágra zárt szemmel várom.
Ne hagyd, hogy véget érjen!

(*a)(*b)

Álmatlan éj…
Átadni félsz…
Álmatlan éj…



Hova tűnt, aki voltunk rég, hol az édes mennyország?
Olyan álomszerű már a kép, ha visszanézel ránk.

Hegyeket a szél, köveket a víz, szíveket az élet formál át.
Menetel a sor, monoton az út, menekülni miért ne próbálnánk?
Hol a múltunk, hova bújtunk? Gyere lépjünk ma elő!
Ez ugyanaz a föld és ugyanaz az ég, ami alatt gyúlt már köztünk láng.

..gyere hát!

Olyan más ez a szenvedély, lehet felnőttünk talán.
Pedig mélyen bennem most is él, a féktelen, vad lány.

Hegyeket a szél, köveket a víz, szíveket az élet formál át.
Menetel a sor, monoton az út, menekülni miért ne próbálnánk?
Hol a múltunk, hova bújtunk? Gyere lépjünk ma elő!
Ez ugyanaz a föld és ugyanaz az ég, ami alatt gyúlt már köztünk láng.

Hegyeket a szél, köveket a víz, szíveket az élet formál át.
Menetel a sor, monoton az út, menekülni miért ne próbálnánk?
Hol a múltunk, hova bújtunk? Gyere lépjünk ma elő!
Ez ugyanaz a föld és ugyanaz az ég, ami alatt gyúlt már köztünk láng

..gyere hát!



Lobogását szemednek látom én,
robogását akaratodnak érzem én.
Szavaidban lüktet a száguldás,
igen értem én.
De, ha lehagy a tested,
néma marad bennem ez a költemény.

S hiába minden szó, a vágy egy pillangó.
Ha nem vigyázol rá, tudod, messze száll.

(*)Legyen úgy, hogy a vágy ideérjen,
Te csak engedd, jöjjön el értem,
hogy egészen felemésszen az a lobbanás.
Legyen úgy, hogy jókor kérsz el,
legyen úgy, hogy engem is érzel,
s hoz a vágy még tűzijáték ragyogást.

Lebegését követed-e, hogy merre jár?
Remegését ismered-e, hogy rátalálj?

Hiába minden szó, a vágy egy pillangó.
Ha nem vigyázol rá, tudod, messze száll.

(*)

Velem az érintésben,
szabadító ölelésben,
velem a lélegzetben ott legyél.
Velem a forró lázban,
velem a vak zuhanásban,
velem a szív hangjában te legyél.

(*)



【Zséda】 Ajtók mögött lyric

Nézd, a fénykép álmot rejt
egy csók, egy nyár, egy kert...
most lángban álló múlt.

Nézd, mint Napfény-hercegnő:
szemedbe hit, remény, erő-,
ma szörnyű átok sújt...

(*)Fogy az idő, bezár egy ajtó-,
titok a vér, a könny, a jajszó...
Ölel a bűn, a csókja fullaszt,
legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már...
soha talán...
Itt 100 reményed máglyán ég-,
ez a tűz széttép!-Vagy elszöksz már,
vagy elmerűl a nyár...

Félsz, és fényed halvány láng,
a szíved száz szilánk...
de lesz,'ki óv és véd.

Csak szólj!-
a cinkos csönd kirabol-,
a sorsod másról szól,
lesz új világod még.

(*)

Sírsz, álarc mélyén sírsz,
világ végét hívsz...
Csoda nincs, csak szép és jó-,
van a fény, a gyógyító...
érezned kell!

Fogy az idő....a tűz széttép!
Mondd, 'mért tűrnéd?
Bárhol élsz, majd rád talál:
mert nem felejt a nyár...



(*a)Rám valahol egy férfi vár,
Aki többet ér egy álomnál.
Nem te vagy, aki rám talál,
Amit nem kerestél, másé már.
Rám valahol egy férfi vár,
Amit összetörtél messze száll,
Elhiszem, hogy nálad jobb is jár.

(*b)Hol volt, hol nem volt, nincs tovább.
Könnyen jött és ment, nem talált.

Emlékszem, nem volt régen
Hogy álompor hullott rám,
Mi évekre elbuvölt
Egy furcsa éjszakán.

De rájöttem, bármit mondasz,
Csak játék és ámítás,
Egy szép reggel nem több,
Mint egy újabb felvonás.

Szebben nem is mondhatnám,
Hidd el, nem vagy méltó rám.
S tudom, lesz olyan, ki tényleg jó hozzám.

(*a) (*b)

A fátyolköd felszállt lassan,
S feltunt egy másik arc,
Egy olcsó és huvös szív,
Mit mosollyal takarsz.

Minden, mit kaptam tõled,
Csak pár hazug szó,
E szétfoszlott álomban már nincsen semmi jó.

(*a) (*b)


Már némaságban élek ezer éve, mint egy jégvirág,
És havazik a szívemben, és elfeledtem várni rád.
Csak te vagy, aki rám találhat, hogyha mégis úgy akarod.
Majd kinyitom a szemem, hogyha napom újra rám ragyog.

(*)És megindul a föld, és leszakad az ég,
Mondd, lehet, ugye, még, hogy újra megolvad a szívemen a jég?
És megindul a föld, és leszakad az ég,
Elég egy ölelés és menekül a tél.
És megindul a föld, és leszakad az ég,
Törik a hideg, és a hitem újra él
És megindul a föld, és leszakad az ég,
És újra megolvad a szívemen a jég!

Ha véletlenek nincsenek, mondd, hogy lehetsz most újra velem?
Úgy engedtél el, hogy közben végig fogtad még a kezem
Hát úgy ölelj, hogy higgyem el, egy másik élet jön ezután,
És nyoma soha ne legyen, hogy veszni hagytál hajdanán!

(*)

Újra érzek. Újra élek.
Jégvilágból visszatérek.
Hit feléled.Fagy felenged. Fényed engem megmelenget.



Minden nappal jobban
vágytam rád,
minden szóval elvarázsoltál.
Soha senki nem volt
fontosabb még,
mint te voltál.
Úgy szerettél, bármi történt
nem felejtem már
De még...

...bárhogy kérsz,
mennem kell tovább.
Ne hidd, hogy úgyse fáj
így is túl nehéz a választás.
Nem kérek mást,
ha tényleg véget ér,
csakhogy adj majd új esélyt.
Mondd, hogy: látlak még ne félj!

Percek óta csendben nézel rám
nem hiszem, hogy visszatarthatnál.
Vajon mért nem vettük
könnyedebben az életet?
Mért akartad mindenáron
azt, hogy más legyek?
Mert így

...bárhogy kérsz...

És ha zápor hull le rám
a szívem is enyhül tán.
És a napsugár
majd hoz még száz csodát.

...bárhogy kérsz...



Motelszobánk:
hitünk - csodánk
ezer üveg-
szilánk.

Titok sziget
enyém - tied
lopott idő
veled.


S a végtelen
tovatűnő percekben
még elhiszem,
mindig ez vár ránk.


Meddig a miénk /A motelünk, a szigetünk/
mit örökre kérnénk? /hol lebegünk, hol szeretünk./
Meddig van idő /Hol maradunk, ha akarunk,/
Hogy ne legyen késő? /hol van esély, hogy velem élj./
Egy szoba a világ /A motelünk, a szigetünk/
néhány órán át. /hol lebegünk, hol szeretünk./
De a sarkon túl
ránk egy új nap hull
s egy másik élet vár.


Feszít - kiold
hevít - kiolt
a vágy, mi
elsodort.

Szeress, ölelj!
Hisz nincs más hely,
hogy adj, hogy kérj,
s így élj.

S a végtelen...




...
Oly gyönyörű szép!
Hó kavarog és szikrát szór a jég.

Gyere hát, gyere hát,
Gyere bújj mellém!
Fogd kezem és nézd,
Hold ragyog és a fényben szánkónk
Meseországba ér.

Szél fújta arcunk kipirult,
Szebb út sose volt még.
Egymáshoz bújva suhanunk,
S álmodunk gyerekekként.

Élvezd az út, hogy kanyarog,
Nincs jobb, ugye ennél!
Meglátod lesz más csoda is.
Ha holnap is velem jönnél!

Benn a házakban már száz és száz kis gyertya ég,
És a fák alatt hány ajándék és mind-mind szép!
És már szól is a dal, sok gyermekhang úgy
zeng, hogy nincs megállj,
És a gesztenye sül, a tortán marcipán...
nyam, nyam, nyam!

Ezt a boldog érzést vártuk mind és úgy hat ránk,
Mint a frissen forralt kávé és a mézesfánk.
Ennyi gyönyörűséget máshol tán csak festett képen látsz;
Oly csodaszép, így marad emlék veled a szánkózáááás,
Oly csodaszép, mind ami történt veled a szánkón...

Hallgasd, hogy csengők hangja
cseng-bong, és hogy száll!
Friss hóban száguld gyorsan
Szélként suhan egy szán.

Ott lenn a lejtő végén
Vár sok jó barát,
Ujjongó hangjuk szinte
Hajtja a suhanó szánt.

Gyere nézd, gyere nézd,
Gyere szédülj el...

Szél fujta arcunk kipirult...



【Zsédenyi Adrienn /Zséda】Good Bye! ТЕКСТ

Csak havazás -
ez hát a tél,
és nem volt soha más.
S a hulló hó,
mint puha takaró;
s mit betakar: mindegy mért,
de véget ért,
csak kis idôre szólt.
Ha fáj is, mondd,
hogy vége, ennyi volt!

Mert jön a nyár -
kitisztul ég és láthatár.
S ha majd múlik a szerelem,
ott marad a szíveden,
ha nem is látod már;
mint nappal fenn a Hold.
Hát bátran mondd,
ha vége: ennyi volt!

Csak körforgás -
ez hát az élet,
nem lesz soha más.
Mert véget ér,
minden ősz és tél
a tavasz és a nyár.
Hát mondd, hogy nem is fáj,
Good bye!

このページのトップヘ